Gondolatok a szìnekről
Milyen lenne a vilàg szìnek nèlkül? Ez egy elèg abszurd kèrdès, ugye? De ha egy kicsit mègis elgondolkodsz ezen rà fogsz èbredni, hogy milyen gyakran alàbecsüljük a szìnek vègtelen hatalmàt amellyel kèpesek valamilyen hatàst gyakorolni rànk. Èletünk szerves rèszèt kèpezik, kèpesek befolyàsolni a döntèseinket, vàlasztàsainkat, a hangulatunkat ès ezàltal nemcsak a viselkedèsünket de a vilàghoz valò viszonyolàsunkat is. A szìnek lèlektani ès emotìv hatàsokat közvetìtenek ès minden esetben mèly jelentèssel bìrnak. Ezeket a hatàsokat nagyon sokszor csak rèszlegesen vagy egyàltalàn nem is vesszük figyelembe, ès ez bizony hosszù tàvon mellèkhatàsokat okozhatnak. Ebből a szempontbòl nèzve pont olyanok mint a gyògyszerek: tudni kell adagolni őket ès a megfelelő egyensùlyt is el kell talàlni. Ez az elv mindenre, ìgy a kreatìv tevèkenysègeinkre is vonatkozik. A tudatos szìnkivàlasztàs egy intuitìv vàlasztàssal ellentètben kèpes èrzelmi szinten is hatàst gyakorolni rànk – ez a legnagyobb èrtèk, amit egy kèzműves alkotàs nyùjthat szàmunkra. Nem èrdekes hogy mi a szenvedèlyed amelyben kièled a kreativitàsodat, csak az az egy a fontos, hogy ezàltal kèpes vagy èrzelmi èrtèkkel megajàndèkozni sajàt magadat ès màsokat is.
Ìme ùjra főszerepben a szìnek ès velük egyetemben a formàk vilàga. Ahhoz hogy egy-egy alkotàshoz tudatosabban tudjuk kivàlasztani őket nemcsak azt kell megtanulnunk hogy milyen fizikai termèszetűek hanem at is, hogy milyen hatàsokkal bìrnak ès hogyan pàrosìthatòak a legeredmènyesebben.
Ez egy nagyon szerteàgazò ès összetett tèma, de biztos vagyok benne hogy ennek a bejegyzèsnek az elolvasàsa utàn tisztàban leszel az alapelvekkel ès vilàgos lesz hogyan tudod az alkotàs soràn maximàlisan kihasznàlni az àltaluk nyùjtott pozitìv hatàsokat ès hogyan vàlnak majd èrtèkes szövetsègeseiddè a munkàd soràn.
“°Általànossàgban a szìn egy eszköz, amely közvetlenül befolyàsolja a lelkünket. A szìn a billentyű. A szem a zongorakalapàcs. A lèlek egy sokhùros zongora. A művèsz az a kèz, amely ezt vagy azt a billentyűt lenyomva megremegteti a lelket.”
A szìnlàtàs
Nem màs mint egy fiziològiai èrzet, az a kèpessèg amelynek segìtèsèvel meg tudjuk különböztetni az egyes tàrgyakat annak függvènyèben hogy visszaverik, kibocsàtjàk vagy közvetìtik a fèny hullàmhosszàt illetve frekvenciàjàt. Fizikai tulajdonsàgàbòl adòdòan a làthatò fèny fehèr szìnben jelenik meg mivel az optikai spektrum összes frekvenciàjànak összege. Egy adott testet tehàt azèrt làtunk fehèrnek mert elnyeli ès vissza is veri az összes frekvenciàt. Ezzel ellentètben, ha egy tàrgyat feketènek làtunk az azèrt van, mert ugyanùgy elnyel minden frekvenciàt viszont nem ver vissza egyet sem. A többi àtmeneti esetben pedig èrzèkelni fogjuk az egyes szìneket.
A szìnèrzèkelès
A szìnek különfèle mòdon mèrhetőek ès szàmszerűsìthetőek, èrzèkelèsük azonban szubjektìv folyamat: különböző egyènek különböző mòdon làtjàk ugyanazt a megvilàgìtott tàrgyat vagy magàt a fènyforràst. Gyakorlatilag a szemünk ès az agyunk közösen, hàrom pontosan meghatàrozott folyamat soràn “fordìtja le” a fènyt szìnnè. A szìnèrzèkelèsben a szemünk, egèszen pontosan a retina jàtszik meghatàrozò szerepet. A recehàrtyàn milliònyi fènyèrzèkeny sejt (fotoreceptor) talàlhatò, amelyek kèt csoportra oszthatòk: csapok ès pàlcikàk. A csapok a nappali, szìnes ès èleslàtàsèrt felelősek, mìg a pàlcikàk a gyenge fènyben működnek ès elhelyezkedèsükből adòdòan a perifèrikus làtàsban van szerepük.
Èrdekessèg, hogy a szemünk sokkal több meleg szìnàrnyalatot kèpes èrzèkelni mint amennyi hideget. Ez is a csapoknak köszönhető, mivel majdnem kètharmaduk a hosszù fènyhullàmokat (piros, narancssàrga, sàrga) dolgozza fel.
Szìnelmèlet
A titok, hogy mikènt is pàrosìtsuk össze helyesen a különböző szìneket pont ebben az elmèletben rejlik. Abban hogy megàllapìthassuk hogy melyek mutatnak jòl együtt ès melyek kevèsbè, segìtsègünkre lesz egy rendkìvül hasznos eszköz – làssuk mindjàrt miről is van szò!
A szìnkerèk
Az első szìnkereket Isaac Newton fejlesztette ki az 1600-as èvek màsodik felèben. Newton az optikai diszperziò tanulmànyozàsa soràn fedezte fel, hogy a làthatò fehèr fèny szìnes alkotòelemeire bomlik fel ha egy üvegprizmàn hatol keresztül. Azt is felfedezte, hogy ha ugyanezek a szìnek egy màsik prizmàn keresztül hatolnak àt ismèt fehèr fènnyè alakulnak vissza ès ezàltal megàllapìtotta, hogy a szìn nem az adott test tulajdonsàga hanem magàè a fènyè.
Az àltala megvalòsìtott szìnkerèk vàltozatait màr akkoriban is a hagyomànyos szìnelmèlet alapjakènt alkalmaztàk.
Mikènt èpül fel ès hogyan hasznàljuk a szìnkereket?
Az alkotàs soràn nèha elèg összetett folyamat a szìnvàlasztàs. A szìnkerèk hasznàlata megkönnyìtì a szìnkombinàciòk kivàlasztàsàt ès könnyen làthatòvà vàlnak az egyes szìnhatàs kapcsolatok is – èppen ezèrt is vàlt a designerek, művèszek, dìszlettervezők elengedhetetlen segèdeszközèvè.
A teljes szìnkèp 12 alapàrnyalatra, 3 elsődleges, 3 màsodlagos ès 6 harmadlagos szìnre oszlik rajta.
- Elsődleges szìnek
Ide tartozik a piros, a kèk ès a sàrga. Ezek tiszta szìnek, nem àllìthatòak elő màs szìnekből.
- Màsodlagos szìnek
Itt talàlhatò a narancssàrga, a zöld ès a lila. A szìnkerèken ezek az elsődleges szìnek között helyezkednek el mivel ezeknek egyforma arànyban törtènő keverèsèből àllìthatòak elő: piros + sàrga = narancssàrga, kèk + sàrga = zöld, kèk + piros = lila
- Harmadlagos szìnek
Ezek az elsődleges ès a közvetlenül mellette elhelyezkedő màsodlagos szìn keverèsèvel àllìthatòak elő.
Minden egyes keverès utàn az àrnyalatok egyre kevèsbè lesznek èlènkek.
Szìnharmònia
A szìnpàrosìtàs elve szìnharmòniakènt is ismeretes ès akkor jön lètre amikor a szìnek egy kellemes összhatàst alkotnak.
Az elsődleges szìnek pèldàul mindig összhangban vannak, èlènkek, feltűnőek ès soha nem mennek ki a divatbòl. Hasznàld őket bàtran ha ragyogòan vidàm hatàst kìvànsz elèrni. Arra viszont figyelj oda hogy ne hasznàld mindhàrmat egyszerre mert a vègeredmèny nem lesz harmònikus ès gyerekesnek tűnhet. Ha csak egyet vagy maximum kettőt hasznàlsz az összhatàs nagyon kifinomult lesz.
A komplementer vagyis a szìnkerèken egymàssal szemben àllò szìnek pàrosìtàsa is èlveetes hatàst kelt. Ezek a szìnek kölcsönösen kiemelik egymàst ès ha ugyanolyan a fènyerőssègük ès az àrnyalatuk mèrtèke akkor nagyon jòl fognak mutatni együtt. A leginkàbb hasznàlatos kombinàciòk a kèk – narancssàrga, a sàrga – lila, de a zöld ròzsaszìnnel pàrosìtva sem rossz megoldàs.
Ha analòg vagyis azonos szìncsoportba tartozò, egymàsal szomszèdos szìneket hasznàlsz mint pèldàul a kèk indigòkèkkel valò kombinàciòja, a vègeredmèny kellemesen egymàsba olvadò lesz.
Semleges szìnek, mint a fehèr, a fekete, a szürke vagy èppen a barna pàrosìtàsa meglepő eredmènyt hozhat. Ezek a szìnek egyàltalàn nem monotonok ès unalmasak, erőssègük pont abbòl adòdik, hogy szèpen mutatnak csoportosan ès az elsődleges illetve a màsodlagos szìnekkel kombinàlva egyarànt. Biztosan èszrevetted hogy nincsenek jelen a szìnkerèken ès meghatàrozni, kikeverni sem egyszerű őket: gyakran tompàk ès olyan termèszeti elemeket idèznek bennünk vissza mint a homok, a föld vagy a kövek. Ha ilyen szìnekkel dolgozol, akkor leginkàbb a szìnhőmèrsèkletet kell figyelembe venned: meleg szìnekhez pàrosìthatsz pèldàul egy barna felè hajlò szürkèt vagy egy krèmszìnt, hideg àrnyalatokhoz pedig feketèt vagy fehèret.
A szìnek hőmèrsèkletèről ès mèg sok màs èrdekessègről is olvashatsz majd a következő bejegyzèsben. Többek között arròl is szò lesz hogy mit kell figyelembe venni a helyes szìnösszeàllìtàsnàl, milyen keverőrendszerek lèteznek illetve hogy milyen lèlektani hatàssal vannak rànk az egyes szìnek.
Nem szeretnèl lemaradni a következő bejegyzèsről sem?
Iratkozz fel a hìrlevèlre ès mindig időben fogsz èrtesülni az ùjdonsàgokròl!
